Ez egy klasszikus. Legalábbis, amikor utána néztem a neten akkor ez derült ki a „Sült Alaszka” nevű desszertről.
A „Baked Alaska”, vagy más néven „Norwegian Omelette” egészen rendkívüli koncepció mentén készül. Alapvetően három réteg kerül egymásra. Piskóta, vagy angolszász területeken karácsonyi puding az első, majd arra kerül a fagylalt, végül a tojásfehérje hab, amit utána, sütőben megsütve habcsók készül belőle a fagyi tetejére.
Ez a desszert egy olyan látogatás során került a látóterembe, amiből végül nem készítettem bejegyzést. Ennek ellenére az édesség olyan nagy hatással volt rám, hogy „félretettem” az ünnepekre.
A Zona Budapest figyelemreméltó hely. Elkötelezettek a részletekkel szemben és a fantáziájuk is megvan a kreatív ételek megalkotásához, amit bizonyítottak is, különösen a desszertnél. Ez nem jelenti azt, hogy a Sütőtökveloutéval (1.450.- Ft), vagy a Bundázott csirkével (amit pestoba forgattak és sült paradicsommal tálaltak) (3.450.- Ft) bármilyen probléma lett volna, sőt, de a sült alaszka ellopta a show-t.
A leves és a főétel után még nem döntöttem a desszertről, amivel így volt a kóstolótársam is. Korábban még egyikünk sem hallott a Sült Alaszkáról, így adta magát a lehetőség, hogy ezt rendeljük (két főre 2.450.- Ft).
Azt nem tudom, hogy, ha valaki egy felet kér, akkor azt miként oldják meg, de magát a fogást alapból csak két főre készítik, nincs kisebb lehetőség. A tál, amiben készült, elsőre nem tünt nagynak, de a végére kiderült, hogy inkább három főre ideális, mint kettőre. Végül nem is bírtuk megenni.
Mint mindig, most is rákerestem a Wikipedia-n. Sült alaszka címmel nem jártam sikerrel, de baked alaska névvel már igen. A legrégebbi és legvalószínűbb változat szerint annak a tiszteletére készítette Charles Ranhofer séf 1876-ban, hogy az Egyesült Államok megvásárolta Alaszkát.
“The most common claim about the name "Baked Alaska" is that it was coined at Delmonico's Restaurant by their chef-de-cuisine Charles Ranhofer in 1876 to honor the recently acquired American territory of Alaska. February 1 is Baked Alaska Day in the United States.”
Bár a magyarázatban nem szerepel és az étel szempontjából nem is lényeges, de fontos megemlíteni, hogy William H. Seward külügyminiszter írta alá a szerződést, amiben Oroszország eladta Alaszkát 7,2 millió dollárért az Egyesült Államoknak. Érdekesség még, hogy azóta február elseje a "Sült Alaszka" napja.
Hasonló desszert ismert még norvég omlett és „flame on the iceberg” néven is. Az utóbbi elnevezést (amit körülbelül lángoló jéghegyre lehet fordítani) Hong Kongban használják.
A Zona változatának még volt egy karácsonyhoz köthető részlete is. Az alját nem piskótából készítették, hanem (legnagyobb valószínűséggel) Panettone –ból rakták ki, ami jól látszódik a keresztmetszeti képen is.
A Panettone az Olaszok karácsonyi kuglófja, amit kimondottan az ünnepek közeledtével kezdenek készíteni, már szeptembertől. Vendégségbe gyakran viszik ajándékként és amellett, hogy hazánkban is egyre elterjedtebb, úgy tűnik, hogy kiváló kiegészítője a sült alaszka koncepciójának is.
Maga a tálalás lenyűgöző. Ebben a formában tökéletes lezárása lehetne bármelyik ünnepi menünek.
A tojásfehérje hab (ami egyben szigetelte is a fagylaltot) olyan gyönyörűen lett ráhelyezve a fagylaltra és a sütés által olyan dekoratív habcsók lett belőle, ami szemet gyönyörködtető.
Az, hogy az év legkülönlegesebb és egyik leglátványosabb desszertje, teljesen egyértelmű.
Az hogy a legjobb is, ízlés kérdése. Számomra kicsit túlédesítették a habot, miközben már a fagyi is (jelen esetben vanília) édes volt és a Panettone is édes tónusú. Az édessége ellenére a kóstolótársamnak meg pont így volt tökéletes. Végeredményben az ötlet nagyszerű, a látvány fantasztikus és az édessége ellenére végül én is sokat ettem belőle.
A Kultúrlecsó ezzel a finomsággal, az év legkülönegesebb és egyik leglátványosabb desszertjével kíván minden olvasójának Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket!
Mint mindig, most is inkognitóban voltam és mindenért teljes árat fizettem.
